M�g Cambridge-ben �s Oxfordban kommunista szimpatiz�ns professzorok �s di�kok bomlasztott�k bel�lr�l Angli�t, addig a hanyatl� arisztokr�cia soraib�l egyre t�bben szimpatiz�ltak a n�ci �s fasiszta eszm�kkel. A harmincas �vek Angli�ja nem �ppen a totalit�rius rezsimekkel szembeni ellen�ll�s mintak�pe volt.

Ahogy Anglia legh�resebb oktat�si int�zm�nyeit a harmincas �vekben kezdt�k ellepni a ny�ltan vagy titkosan Szt�linnal szimpatiz�l� �rtlemis�giek, �gy a t�rsadalom kr�mj�nek m�sik csoportj�ban, az arisztokr�ci�ban egyre t�bben fordultak meg�rt�en vagy �ppen rajongva Hitler �s Mussolini rendszere fel�. Az �rtelmis�g �s az arisztokr�cia nem csek�ly r�sze fordult szembe Anglia �vsz�zados hagyom�nyaival, �s v�lt a v�r�s vagy barna totalit�rius ideol�gia sz�cs�v�v� a parlament�ris demokr�cia mintak�p�nek tartott szigetorsz�gban.

A kommunista t�rsutasokr�l m�r az 1990-es �vek elej�n igen sok k�nyv jelent meg Angli�ban, ahogy a n�ci kollabor�ns �s ny�ltan fasiszta elveket vall� arisztookrat�kr�l is.

Mostan�ban viszont egyre t�bbet foglalkoznak a brit t�rt�n�szek azokkal az arisztokrat�kkal, akik nem voltak sem kommunist�k, sem n�cik, sem kollabor�nsok, sem pedig t�rsutasok, csup�n egy hanyatl� t�rsadalmi r�teg megt�velyedett tagjai.

Ian Kershaw, a n�ci korszak egyik legjelesebb brit szak�rt�je, akinek nagyig�ny� Hitler biogr�fi�ja nemr�giben jelent meg magyarul is, m�lt h�ten Londonban bemutatott k�nyv�ben �ppen egy ilyen magasrang�, j� csal�db�l sz�rmaz�, �m szellemileg �s politikailag nem t�l �rett arisztokrata sors�n kereszt�l mutatja be a hagyom�nyaira k�nyesen �gyel� angol politikai �let furcsas�gait.

Az angol arisztokr�cia diszkr�t b�ja

Lord Londonderry, Churchill unoka�ccse, nemcsak Kersaw szerint, hanem k�nyv�t recenz�l� koll�g�i szerint is pontosan t�kr�zi annak a t�rsadalmi r�tegnek a k�ts�gbeesett kapaszkod�s�t, amelyik ugyan �ppen alkalmazkod�k�szs�g�r�l volt h�res, �m a 20. sz�zadi drasztikus politikai, gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ltoz�sokhoz m�gsem tudott kell�k�ppen alkalmazkodni. Ahelyett, hogy folytatt�k volna az el�deik �ltal kij�rt utat, mely a lass� v�ltoz�sok elismer�se mellett a j�l bev�lt int�zm�nyek �s szok�sok meg�rz�s�re t�rekedett, ink�bb valami radik�lisan �j fel� fordultak.

A tudatosan fasiszta �s n�ci-p�rti Oswald Mosley mellett, aki b�r�i rangj�val teljes m�rt�kben �sszeegyeztethet�nek tartotta nemcsak azt, hogy a Konzervat�v P�rt soraib�l egy ugr�ssal a Munk�sp�rt soraiba igazoljon, hanem azt is, hogy a „brit fasiszta p�rt megalap�t�ja” megtisztel� c�m�t mag��nak tudhassa, Lord Londonderry egy szerencs�tlen �s k�tbalkezes amat�rnek sz�m�tott csup�n.

Londonderry egyes pletyk�k szerint feles�ge j�volt�b�l �rte el els� politikai sikereit, amikor is a munk�sp�rti korm�ny vezet�je, Ramsay MacDonald megh�vta korm�ny�ba 1931-ben.

Londonderry kor�bban nem mutatott t�l nagy j�rtass�got politikai �gyek kezel�s�ben, �m a munk�sp�rti minisztereln�kh�z gyeng�d sz�lakkal k�t�d� Lady Londonderry nyom�s�ra m�gis belecs�ppent a harmincas �vek nagy gazdas�gi v�ls�g�ba �s politikai k�zdelmeibe. Rep�l�s ir�nti szenved�lye �ppen kap�ra is j�tt MacDonaldnak, aki a l�g�gyi fejleszt�sek�rt felel�s miniszteri sz�ket aj�nlotta fel az arisztokrat�nak.

A brit G�ring

Londonderry ugyan megj�rta a Konzervat�v P�rtot is, m�gsem esett nehez�re, hogy a politikai szek�rt�bor t�loldal�r�l �rkez� cs�b�t� aj�nlatot elfogadja. 1931-t�l 1935-ig foglalkozott a rep�l�ssel �s a l�gier�vel kapcsolatos �gyekkel, kiss� meglep� m�don azonban �ppen szenved�lye okozta veszt�t: a harmincas �vek gazdas�gi v�ls�g�val k�szk�d� Angli�ban ugyanis nem n�zt�k j� szemmel, ahogy Londonderry egyre t�bb p�nzt k�v�nt a l�gier� fejleszt�s�re k�lteni. �k m�g nem l�tt�k el�re, hogy �ppen a l�gier� teszi majd Angli�t a m�sodik vil�gh�bor� egyetlen �llva maradt b�sty�j�v�. Persze Londonderry sem a n�cik ellen�ben k�v�nta fejleszteni a Royal Army Force �llom�ny�t.

� is, ak�rcsak kiv�tel n�lk�l szinte az �sszes angol politikus, al�becs�lte azokat a had�gyi fejleszt�seket, melyeket 1933-t�l hajtottak v�gre a hitleri N�metorsz�gban. Ennek ellen�re az � miniszters�ge idej�n kifejlesztett vad�szg�pek �s bomb�z�k mentett�k meg Angli�t a teljes megsemmins�l�st�l. Nem v�letlen, hogy sokan nevezt�k ut�lag az angol G�ringnek. Olyb� t�nt, hogy szenved�lye annak ellen�re sikerre vezetheti, hogy a politik�hoz egy�ltal�ban nem volt �rz�ke. A v�laszt�k akarata azonban k�zbesz�lt, �s el�hozta Londonderry val�di �nj�t, a szerencs�tlen �s �gyetlen „mag�npolitikus” �nj�t.

N�metbar�t mag�ndiplomata

1935-ben a v�laszt�k lev�ltott�k a munk�sp�rti korm�nyt, Londonderrynek is mennie kellett. �m � ahelyett, hogy belenyugodott volna sors�ba, amat�r diplom�ciai j�t�kokba kezdett. �gy v�lte, hogy amit megfelel� poz�ci� birtok�ban nem tudott v�grehajtani, azt mag�nz�k�nt m�gis meg tudja csin�lni.

Londonderry m�r a harmincas �vek elej�n sem n�metelleness�g�r�l volt h�res, �m k�ts�gk�v�l igaz, hogy ekkoriban ink�bb a franci�k ir�nti gy�l�lete vezette a n�metekkel val� b�k�l�keny politikai �ll�spont k�pviselet�hez. Meneszt�se ut�n azonban akt�van n�metbar�t „mag�npolitik�t” folytatott. A politikai s�llyal nem rendelkez� arisztokrata a n�cik megh�v�s�ra t�bbsz�r vend�geskedett N�metorsz�gban. Hivatalos mag�nl�togat�son j�rt Hitlern�l, az egykori londoni nagyk�vettel, Ribbentroppal vad�szott, G�ringgel pedig egy�tt mulatott l�togat�sai alkalm�val. Londonderry Kershaw szerint mindennek eleln�re nem volt n�ci, mind�ssze politikai �gyetlenked�sei sodort�k Hitler�k karjaiba. A n�cik term�szetesen d�szpintyk�nt haszn�lt�k, hiszen nem j�tt rosszul nekik, hogy az angol l�gier� egykori vezet�je az � kegyeiket keresi.

Londonderry pedig val�jban nem is a n�ci eszm�kkel szimpatiz�lt, sokkal ink�bb az �jb�l nagyhatalomm� v�l� N�metorsz�ggal k�v�nt j� viszonyt kialak�tani, hogy k�z�s ellens�geik, a kommunist�k �s a franci�k ellen�ben hat�konyan fel tudjanak l�pni. Ny�ltan sohasem tett antiszemita kijelent�seket, �m az angol arisztokr�ci�ban megszokott megvet�ssel tekintett a legt�bb „zsid� �gyesked�re”. Els�dleges c�lja az els� vil�gh�bor�hoz hasonl� kataklizma elker�l�se volt, �s ezt csakis egy n�metbar�t politika r�v�n l�tta megval�s�that�nak. Az ut�kor b�lcsess�g�vel persze ma m�r tudjuk: ebben nemcsak �, hanem az eg�sz brit politikai elit t�vedett. A n�cikat csakis a Londonderry �ltal is prefer�lt fegyverkez�s r�v�n lehetett legy�zni.

Londonderry �s feles�ge