Robert De Niro Sz�letett: 1943. augusztus 17. Portr� Sz�lei New York-i m�v�szek: �desanyja, Virginia Admiral fest�k�nt, �desapja Robert k�lt�k�nt, szobr�szk�nt �s fest�k�nt szerzett h�rnevet. Gyermek�veit, a ma m�r csak maradv�nyaiban fellelhet� kis It�li�ban, a v�ros olaszok lakta negyed�ben t�lt�tte, ahol t�rsai "Bobby Milk"-nek, tejfelessz�j�nak g�nyolt�k. Tal�n ez�rt is lett csendes, visszah�z�d� gyerek, akinek legf�bb sz�rakoz�sa a k�preg�ny olvas�s. F�l�nk term�szet�t t�z�ves kor�ra gy�zte le, ekkor j�tszotta els� sz�npadi szerep�t; a gy�va oroszl�nt az �z, a nagy var�zsl�-ban. Kamaszkora f�leg csavarg�ssal telt, s mint a filmekben, egy kamaszokb�l �ll� "banda" tagja lett. A banda�let szerep�t k�s�bb a sz�nh�zhoz val� tartoz�s vette �t. Tizen�t �ven �t j�rta az �llamokat, hol b�rokban �s klubokban, hol az off-Broadway sz�npadain l�pett fel k�l�nb�z� szerepeket alak�tva. Mint oly sokan tehets�ges kort�rsai k�z�l, � is a legend�s Stella Adler �s Lee Strasberg sz�nitanod�j�ban tanulta a mesters�get, a "method acting" (a szereppel val� teljes azonosul�s) tudom�ny�t. A hatvanas �vek v�g�n �ll els� alkalommal a kamer�k el�. Brian De Palmaval h�rom filmet is forgat, ekkor azonban m�g se a sz�n�szre, se a rendez�re nem figyel fel senki. Az �tt�r�s �ve 1973, a film, ami meghozta az els� sikert, a p�lyakezd� Martin Scorcese Aljas utc�k-ja. De Niro �s Scorcese munkakapcsolata m�ra m�r filmt�rt�neti legenda; sz�n�sz �s rendez� mindezid�ig nem kevesebb, mint nyolc alkalommal dolgozott egy�tt. 1974-ben egy m�sik fiatal rendez� filmje avatja szt�rr� De Niro-t. A film a Keresztapa II., a rendez� Francis Ford Coppola. A kritikusoknak k�nny� dolguk volt. Miut�n De Niro a fiatal Vito Corleone-t j�tszotta - ugyanazt a szerepet, melyet Marlon Brando alak�tott az els� r�szben - az �sszehasonl�t�s adta mag�t: "itt az �j Brando" - harsogt�k a hozz��rt�k. Brand�hoz hasonl�an De Niro-t is Oscar-ral jutalmazt�k a keresztapa megform�l�s��rt. A D�h�ng� bika (Scorcese-rendez�s) �jabb Oscar-t hoz, ez�ttal a legjobb sz�n�sznek j�r� elismer�st. Ami a szerepeken t�li vil�got illeti, nem sokat tudni az ezerarc� sz�n�szr�l. Mag�n�lete �lland� forr�sa a bulv�rlapok tal�lgat�sainak, De Niro azonban sosem vette a f�rads�got, hogy meger�s�tse vagy megc�folja a pletyk�kat. Minden energi�j�t filmjeibe �li. Folyamatosan dolgozik, Hollywood egyik legterm�kenyebb sz�n�sze (saj�t produkci�s c�ge van), nem ritka, hogy �vente 4-5 filmben is szerepel. Kipr�b�lta a rendez�st is, a Bronxi mese sikeres startja volt egy k�s�bbi rendez�i karriernek. (�gy h�rlik, hamarosan �jra rendez, a tervezett film c�me The Good Shephard, m�faj�t tekintve thriller) B�r a nyolcvanas �vek v�g�n, a kilencvenes �vek elej�n t�bb kev�sb� sikeres filmben is j�tszott (Frankenstein, A rajong�) Scorcese-vel h�romszor is c�lba tal�lt (Nagymen�k, A retteg�s foka, Casino) valamint Micheal Mann filmje, a Szemt�l szemben is komoly elismer�st v�ltott ki. Szinte minden m�fajban kipr�b�lta mag�t, �s ha nem is tartozik a nagy komikusok k�z�, a Csak egy kis p�nik-kal egy nagy v�gj�t�ki diadalt is mag��nak tudhat. K�sz�l� filmjei k�z�tt szerepel rajzfilm-adapt�ci� (Rocky&Bullwinkle), csal�di kom�dia (Meet the Parents), krimi (Fifteen Minutes), �s egy katonai b�v�rokr�l sz�l� l�tv�nyos dr�ma (Navy Divers). Mind k�z�l tal�n leg�rdekesebb a The Score c. mozi, melyben h�rom gener�ci� vezet� sz�n�sze - Marlon Brando, De Niro �s Edward Norton - k�z�s "nagy balh�t" tervez.